Teljessé vált az S&T ipari digitalizációs megoldás kínálata

Az ipari digitalizáció holisztikus megközelítése pontszerű megoldások helyett

2020. február 14., péntek, 06:00

Címkék: &T Consulting Hungary Kft. ANSYS cad CAD/CAM/PLM Creo digitalizálás plm PTC Rockwell Automation tervezői szoftver

Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Lassan mozdult meg az ipari tervezőszoftverek hazai piaca, de a nemzetközi folyamatokból nem tudjuk huzamosabb ideig kivonni magunkat. A szoftvertulajdonlásra épülő hazai gyártószektor alig szokta meg a szoftverbérlet jelenségét, máris a szoftverszolgáltatás előnyeit kell mérlegelnie. A hatékonyságnövelés ráadásul már rég túllépett a CAD-piacon, a jövő ipari piacvezető cégei ugyanis már tevékenységük átfogó digitalizálásán dolgoznak. Elegendő ehhez a hazai IT-szolgáltatók kompetenciája? Nyirő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. Ipari Digitalizáció Üzletágának vezetője beszélt a TechMonitornak az ipari szoftverek piacának átrendeződéséről.

Mi jön majd az öröklicenc és a szoftverbérlet korszaka után?

Kristálytisztán látszik, hogy a CAD- és PLM-piac szereplői is a SaaS (szoftver mint szolgáltatás) modell felé mozdulnak el. A szoftverszolgáltatásokkal kapcsolatos aggodalmak ugyanis múlóban vannak. A CRM-piacon már egyértelműen a SaaS szolgáltatási modell dominál, az ERP-k körében is erősödik ez az irány, és a cégek a legbizalmasabb információkat is a felhőben tárolják. A CAD-szoftverek talán azért követik késéssel a trendet, mert a nagy grafikai hátterű szoftverek más erőforrásigénnyel bírnak, mint egy tranzakciós szoftver kezelése. Napjainkban azonban a felhőplatformok ezt az igényt is ki tudják szolgálni, és a technológia egyre olcsóbbá válik. A PTC 2019 novemberében vásárolta fel a SaaS CAD/PLM technológia legerősebb játékosának számító Onshape céget. Az Onshape nem pusztán felhőalapú CAD-rendszer, hanem integrált PLM-megoldás is egyben, ez a kettő ugyanis erősen integrálódik – az ügyfél gyakorlatilag észre sem veszi tervezés közben, hogy tulajdonképpen egy PLM-rendszert is használ. Az Onshape által kialakított skálázható platformhoz ráadásul nagyon könnyen illeszthetők külsős alkalmazások is. Ahogy érik a CAD-piac, úgy válik majd egyre nagyobb előnnyé, hogy a PTC szoftverei az interneten, igény szerint is elérhetők. A konstrukció előnyei ugyanis egyértelműek: nincs szükség házon belüli IT-szakértőkre és költséges szerverekre sem, a licenchasználat rugalmasan az mindenkori igényekhez igazítható.

Zökkenőmentesen állt át a magyar piac a szoftverbérleti konstrukcióra?

Nálunk 2019-ben lezajlott az átállási folyamat, vagyis a PTC minden szoftvere már csak bérleti konstrukcióban érhető el – ami egyébként a SaaS-modell szükséges, de nem elégséges előfeltétele. Tartottunk attól, hogy az átállás nem megy majd egyszerűen, hiszen Magyarország teljesen más üzleti kultúrával rendelkezik, mint azok az országok, ahonnan ez a folyamat elindult. Idehaza a saját tulajdonnak van nimbusza. De bizakodásra adott okot, hogy már akkor is sokan választották a bérleti konstrukciót, amikor még azzal párhuzamosan az öröklicencek is elérhetők voltak. Kiderült, hogy a bérleti szerződések megújítási aránya sokkal magasabb, mint a szoftverkövetések megvásárlási aránya. Az ügyfelek ugyanis értékelik, hogy gyorsan tudják bővíteni vagy éppen szűkíteni a rendelkezésükre álló szoftverek számát, és nem áll a pénzük a beruházásban. Az autóipari lassulás évében ez különösen előnyös az ügyfeleknek.

Milyen újdonságot tartalmaz majd a Creo idén megjelenő 7.0-s verziója?

A Creo új verziójának immár hagyományosnak mondható márciusi megjelenése nagy hullámokat vet majd a tervezőszoftverek piacán. A 7.0-s verzió ugyanis új szintre emeli többek között a generatív tervezést, más néven a topológiai optimalizálást. A PTC 2018 végén vásárolta fel a mesterséges intelligencián alapuló generatív tervezési technológiát kifejlesztő Frustrum céget, amely technológia az idei Creo-verzióban jelenik meg először. Úgy néz ki, hogy a PTC a 7.0-s verziót választotta ki a hosszú távú támogatásra – minden verziónak van meghatározott idejű support támogatása, de a mérföldkőnek számító 7.0-s verzió támogatása ezeken jóval túlnyúlik majd.

A generatív tervezési opciót szinte minden CAD-szoftver tartalmazza, jellemzően egy fazetta (közelítő) felületet hoznak létre, és azt optimalizálják. Ezt követően a modellt egy analitikus felülettel borítják a gyárthatóság érdekében. Ez utóbbi lépés jellemzően háromszor-négyszer annyi időt vesz igénybe, mint önmagában a modell megalkotása. A Creo 7.0-s verziója eleve precíz geometrián dolgozik, ez az időveszteség tehát a múlté. Lehetőség van ezenkívül a lokális környezetben történő munkavégzésre, miközben a nagy számítási kapacitást igénylő feladatokat a felhőben végezzük el. A koncepciótól a kész konstrukcióig vezető út tehát drasztikusan lerövidül majd. Pár kattintással létrehozató az önthető, 3D nyomtatható vagy éppen forgácsolható termékverzió ugyanabból az alapkoncepcióból. A PTC várakozása szerint a tervezés világában a jövő a generatív tervezésé, és ha valaki töredék idő alatt képes a terv megalkotására, mint a versenytársai, akkor az határozott előnyt fog jelenteni.

A Creóba integrált valós idejű szimuláció alapjaiban változtatja meg a mérnökök tervezési munkamódszereit

A szoftvert az Ansys Live technológiával is összekapcsolták a háttérben a Creo 6.0 verzióban, ezzel lehetővé vált a valós idejű szimuláció a tervezés korai szakaszában is, például azonnal láthatjuk, hogy mi a hatása egy borda odébb helyezésének. A valós idejű szimuláció a tervezési folyamat szerves részeként teljesen átalakíthatja a tervezők gondolkodásmódját, hiszen az eredmények azonnali ismeretében bátrabban vállalkoznak majd arra, hogy kísérletezzenek a tervekben. A 7.0-s verzióban ez a technológia tovább fejlődik, és elkezdődik a Creóban az Ansys Aim szoftver funkciókészletének beépítése is.

Az idei Creo-verzióban jelenik majd meg a multibody modellezési opció is. A többtest technológiában egy alkatrészen belül külön térrészek hozhatók létre, amelyeket külön-külön kezelhetünk. Ezáltal egyszerűbben tervezhetünk például üregeket a szerszámokban, vagy egy modellen belül csak egy adott részre is kérhetünk generatív modellt.

Az IT stratégiai fontosságú területté válásával hogy rendeződik át az S&T ipari digitalizációs forgalma?

A 2019-es év hozott némi visszaesést a CAD-árbevételben, de az értékesített licencek száma ugyanakkor nőtt 2018-hoz képest. Erre az összetett jelenségre számítottunk is, hiszen 2018-ban voltak utoljára elérhetők a szoftverek öröklicencben, így aki ragaszkodott a tulajdonjoghoz, előrébb hozta a beruházást. Az új bérleti licencek díja jelentősen alacsonyabb, mint a régebbi öröklicenceké, és ezzel a vonzó árszinttel jóval több cég számára válik elérhetővé a Creo. Az új, áttörést jelentő fejlesztéseknek és a kedvező árazásnak köszönhetően 2020-ban érezhetően növelni fogjuk a piaci részesedésünket. Nem lehet tudni persze, hogy miként alakul a gazdasági klíma, különös tekintettel az autóipar viharos átalakulására. A PTC mindenesetre két számjegyű, sőt egyre gyorsuló növekedéssel számol a következő években. Az S&T tavalyi forgalomnövekedése is a két számjegyű tartományban mozgott. Az Ipari Digitalizáció Üzletág is hozta ezeket a számokat, némi átrendeződéssel: a CAD-értékesítés átmeneti árbevétel-csökkenését a végeselemes, a gyár- és robotszimulációs, a MES-, az IoT- és a PLM-termékek kompenzálták. Az előttünk álló pár évben várhatóan a hangsúlyok átrendeződése folytatódni fog az iparban, az egyébként is érett CAD-piac mérete limitált, ha dekonjunktúra alakul ki, akkor jellemzően nem új CAD-munkahelyekbe ruháznak be a cégek. A minőségi javulás azonban ilyenkor elengedhetetlen, ezért futott fel a digitalizálási rendszereink piaca. A PLM-termékek népszerűségét pedig az indokolja, hogy egyre több ügyfél éri el azt a szervezeti méretet, ahol a hatékonyságnövelés már nem képzelhető el megfelelő PLM-támogatás nélkül. Nagyon jó döntésnek bizonyult tehát, hogy évekkel ezelőtt rendszerintegrátori szerepet kezdtünk el kiépíteni.

Visual Components: modern, elérhető gyár- és robotszimulációs megoldás

Ez a rendszerintegrátori szerep már teljes körűnek mondható?

Az ipari digitalizációhoz kialakított portfóliónk azzal vált teljessé, hogy ez év januárjától az S&T Infor ERP üzletága beolvadt az Ipari Digitalizáció Üzletágba. Az egyesüléssel sokkal gyorsabb döntéshozatal valósul meg, jobban ki tudjuk aknázni a szinergiákat, és integrált CAD-, PLM-, MES-, ERP-megoldásokkal tudunk megjelenni a piacon. Ez komoly műszaki és gazdasági előnyöket jelenthet a vásárlóknak. Az Infor LN (a BAAN utódja) kimondottan gyártó cégek számára készült ERP, és ma már nemcsak a nagyvállalatok, de a kkv-k számára is elérhető. A szoftverben iparág-specifikus, előre optimalizált megoldáskészletek érhetők el például az autóipar, a hadiipar, a repülőgépipar, a gépgyártók vagy éppen a szerszámgépgyártók számára.

360 fokos nézet a cég egészéről az INFOR ERP-vel

A cégek többsége küzd azzal a problémával, hogy különböző IT-rendszereket vásárol meg különböző cégektől, de az integrációjuk sok esetben elmarad, mert az a senki földje. Erre kínál megoldást az S&T az erőteljes integrációs képességeivel. Az integráció hatalmas produktivitásnövekedést eredményez a cégeknél a felesleges duplikációk kiszűrésével és az adatáramlás gördülékennyé tételével. Az építkezés és az átalakulás korszaka ezzel le is zárult számunkra. Az általunk felépített átfogó ipari digitalizációs kompetenciával egy kézből származó megoldást tudunk kínálni bármilyen iparvállalat számára.

Mi újat hozott az S&T számára a Rockwell-lel között partnerség?

A mi oldalunkról nagyon pozitívan éljük meg a Rockwell-lel kialakított stratégiai együttműködést, hiszen ők magas szintű nemzetközi iparági kapcsolatokkal rendelkeznek. Olyan európai szintű döntési központokhoz férhetnek hozzá, ahova az S&T szinte esélytelen bekerülni. A multicégek nagyobb IoT-projektjeiről pedig jellemzően külföldön hozzák meg a döntést, amit mi Budapestről nagyon nehezen tudunk befolyásolni. A Rockwell ismeri ezeket a döntési központokat, mi pedig lokális partnerként járulunk hozzá a projektek megvalósításához. Az ipari digitalizációs projektekben, ahol rengeteg hardverre is szükség van, nagyon jónak bizonyultak a Rockwell eszközei.

Milyen megfontolások vezettek a milliárdos szoftveradománnyal járó S&T University 4.0 Program elindításához?

Az ipar 4.0 az arra felkészült, új szemléletű ember 4.0 nélkül elképzelhetetlen, ezeket az embereket pedig az egyetemeken képzik. Az egyetemek úgy működnek, mint egy óceánjáró: míg mi gyorsan hozunk döntést, addig ők lassabban tudnak irányt változtatni. Dinamizmusunkkal és ipariszoftver-megoldásainkkal szeretnénk hozzájárulni az egyetemeken zajló ipari digitalizáció oktatásának gyorsított fejlesztéséhez. Másfél év munkánk van abban, hogy ez a szoftveradomány és együttműködés valóra vált. Az egyetemek és a mi részünkről is ki lett nevezne egy-egy kapcsolattartó a munka koordinálására. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az első negyedév végéig minden egyetemen le kell zajlódni a szoftverek alapfokú oktatásának, de ezen túl minden oktatási intézménynek más az elvárása és a menetrendje. Egy ilyen szerződést tető alá hozni irdatlan munka, de megpihenni most sem lehet. Ha nem gondozzuk az építményt, akkor össze fog omlani, és semmit sem ért az erőfeszítésünk. Egy élő közösséget kell tehát létrehoznunk, amely nem hagyja, hogy az együttműködés lelassuljon.

Az adomány több szoftvert is tartalmaz, ezek közül a Creót eddig is oktatták az egyetemeken, így a szoftver szempontjából nem történt hatalmas változás. Nyilván számítunk rá, hogy ha sikeresen hajtjuk végre ezt az ötéves programot, akkor a végzős hallgatók a pozitív élmények miatt preferálni fogják az általunk képviselt szoftvereket, de nemcsak ez motivált bennünket. Fontos, hogy az egyetemek számára kiszámítható jövőképet biztosítsunk az elkövetkező öt évre, hiszen nem kell a forrásoldalt mérlegelniük a szoftverek oktatásához. Másrészt az egyetemeken belül az autóépítő csapatok képezik az elitet, az ezekben részt vevő hallgatók az estéiket, a hétvégéiket arra áldozzák, hogy működő konstrukciókat hozzanak létre. Ők nagy hatást gyakoroltak ránk korábban is, és ezt a részt mindenképpen érdemes erősíteni a szoftveradománnyal. De nem elhanyagolható a közszolgálati jelleg sem: látjuk, hogy milyen gondokkal küszködnek az egyetemek, és ha mi nagyrészt szervezés árán tudjuk őket segíteni a minőségi oktatásban, akkor illik ezt megtennünk. Ha majd húsz év múlva visszatekintünk, remélem, hogy azt látjuk, hogy nyomot hagytunk a magyar ipar fejlődésében azzal, hogy hallgatók ezrei számára tettük lehetővé a legmodernebb ipari digitalizációs szoftverek megismerését.

További információ: www.snt.hu/ipar40

Molnár László