Emberi hibákra digitális megoldások 3. rész
Minden út az első lépéssel kezdődik. Az első, igen bátor lépéssel
2023. június 26., hétfő, 06:00
Címkék: cad CAD/CAM/PLM digitalizálás graphIT Internet of Things ipar 4.0 okosgyár tervezői szoftver
Az ipar digitalizációja a világ egyre több helyén válik valósággá. A gyártó cégek fennmaradási esélyét ugyanis az eddigieknél is jobban befolyásolja majd a digitalizáltság szintje. Ez az, amit mindenki tud és mindenkire igaz. A kezdőpont és a finanszírozási forrás megtalálása azonban már egyéni döntések eredője. Molnár Zsolt, a graphIT Kft. vezető konzultánsa segít eligazodni a dzsungelben. Hívjuk azt digitalizálásnak, Ipar 4.0-nak, IIoT-nek, okosgyárnak vagy bárminek, a nap végén a megtérülés, a fenntarthatóság és az elégedett ügyfelek számítanak.
Mik a leggyakrabban digitalizált gyártási tevékenységek, ha okosgyárat szeretnénk létrehozni?
Molnár Zsolt: A gyártás digitalizálására akkor kap igazán kedvet egy menedzsment, ha valami problémába ütközik. A digitalizálás egyik első és sokszor legizgalmasabb eleme a gyártás és a logisztika digitális ikerpárjának felépítése. A digitális ikerpár többféle lehet az adott céltól függően. Másfajta digitális ikerpár szükséges egy termelési napi probléma megoldásához, más a termelés tervezéséhez, és megint más egy beruházási döntés támogatásához. Az egyik leggyorsabban bevezethető és legszélesebb területen alkalmazható digitális iker készítő eszköz pedig a szimuláció, mert ahogy egyre több terméket gyártunk a gyártósoron, és egyre komplexebbek a termeléstámogató logisztikai folyamatok, úgy válik lehetetlenné táblázatban kiszámolni a gyártásban várható kritikus értékeket. Ehhez jön még az ellátási láncok bizonytalansága. Egy szó, mint száz: szimulációval megjósolható, hogy mit várhatunk később az üzemünktől.
Molnár Zsolt, a graphIT Kft. vezető konzultánsa
A graphIT Kft. alapvetően a gyártásdigitalizáció fehérgalléros részével foglalkozik, vagyis a gyártóterület elrendezésében, a folyamatszimulációban, a termelés tervezésében és ütemezésében, a robotizálásban és az ergonómiában tudunk segíteni a gyártó cégeknek. Ez utóbbi kettő egyre inkább összefonódik, hiszen a kobotok elterjedésével egyre több olyan gyártócellát alakítanak ki, ahol ember és robot együtt dolgozik. Az előzőeken kívül egy viszonylag új területtel, az ipari low code / no code fejlesztésekkel is foglalkozunk.
Elválasztható egymástól a gyártás és a logisztika digitalizálása?
Ez a két terület kéz a kézben jár. Vannak rá próbálkozások, hogy külön kezeljék a két kérdést, és tisztán gyártási problémaként fogjanak fel valamit, de általában kiderül, hogy az egyben logisztikai problémát is jelent. Amikor a gyártási szimulációt csináljuk, akkor eleve meg kell adnunk azt is, hogy mikor álljon rendelkezésre az adott alkatrész a gyártósoron. A bizonytalanságok miatt manapság már ritkán lehet erre konkrét időpontot mondani, inkább tartományokat kell megadnunk, vagyis egy sokkal dinamikusabb logisztikai folyamatot kell a gyártás köré építenünk ahhoz, hogy elérjük a maximális áteresztőképességet.
Mik az alapvető kritériumok egy üzem digitalizálásához?
A folyamatban érintettek hozzáállása és képzettségi szintje nagyon fontos, és nemcsak a soron dolgozó munkatársat kell képezni, hanem bizony a menedzsmentet is. Ezért is jó ott elkezdeni a digitalizálást, ahol valami probléma van; ezeken a pontokon azonnali hasznot tud hozni a digitalizálás, ami láthatóvá teszi a megtérülést, és meghozza a menedzsment elkötelezettségét. A szimuláció, a robotizálás és a termelésütemezés az a három terület, ahol a digitalizálás azonnali haszna jól demonstrálható a vezetőség számára.
Mennyire jellemző, hogy hosszú távú, átfogó tervként gondolnak a digitalizálásra?
Mindenki stratégiai célként tekint a digitalizálásra, de azzal is tisztában vannak, hogy csak pontmegoldásokkal lehet elkezdeni. Azzal kell kezdeni, ami most fáj. Az ügyfelek nem mindig tudják, hogy mit szeretnének elérni, az ipari trendeket azonban követik. Volt ügyfelem, aki azzal fordult hozzánk, hogy szerinte egy szimuláció meg tudná oldani a problémáját. Valóban sokat segített a gyártásszimuláció elkészítése, de az is látszott azonnal, hogy termelésütemezésre is szükség lenne.
Mindez csak a nagyvállalatok játszótere, vagy minden megoldás elérhető a kisvállalkozások számára is?
A kisvállalatok csak kisebbek, de nem egyszerűbbek. Ugyanolyan komplex gyártási folyamataik vannak, mint a nagyvállalatoknak, sőt, a rugalmasság iránti igényük jellemzően még nagyobb is. A döntési folyamat viszont egyszerűbb, ha a döntés megszületik, akkor akár azonnal el is kezdhető a munka. Az előfizetéses licencek pedig a kkv-k számára is leszállították a belépési küszöböt, vagyis csökkent a kezdeti beruházási igény. Így a kisebb cégek számára is elérhetővé váltak a legjobb ipari megoldások.
Egy új tanulmány szerint a digitalizálásban az autóipari OEM-ek és top beszállítók számítanak sikeresnek, és sok vállalat számára még nem térült meg az Ipar 4.0 projektekbe fektetett pénz. Egyetértesz ezzel?
Érdekes megállapítás, de nem teljesen értek egyet vele. Az autóipar mindig is az új technológiák korai befogadójának számított, de manapság már szinte minden szektor előrelépett a digitalizálás terén. A többi iparág valóban követő szerepben van, de a lemaradásuk nem drasztikus. Nagyon pontos mérőszámokkal rendelkezünk a megtérülés kiszámítására. Ha egy cég időben történő kiszállítási mutatója 20-30 százalékot javul, és ezzel elégedettebb megrendelőket nyer, valamint kötbérektől mentesül, akkor az a termelésütemezés eredménye. Ha a szimulációval erőforrást – embert, gépet, energiát, helyet stb. – takarítunk meg, annak is közvetlen forintosítható haszna van.
Mennyire tartjátok átfogónak és hasznosnak a gyártás digitalizálásáról elérhető képzéseket, információkat?
A világjárvány talán egyetlen haszna az volt, hogy ma már sokkal kevesebbet kell utazni ahhoz, hogy rengeteg információval gazdagodjunk, mint kellett 5-10 évvel ezelőtt. Amikor egy cég eljut odáig, hogy hozzánk fordul, addigra jellemzően tájékozódik az elérhető megoldásokról, bár átfogó képpel még jó eséllyel nem rendelkezik. Mi tehát igyekszünk egy globális képet is adni, amiből az ügyfél láthatja, hogy hol tart ő jelen pillanatban a versenytársakhoz és a megrendelőkhöz képest. Ebből már látni fogja, hogy hova juthat el az általunk biztosított megoldásokkal, a tőlünk kapott tudással.
Molnár László
Vége
Kapcsolódó cikkek:
